Eugenikája volt, Eugenika a 19. és a 20. század fordulóján

Eugenika Magyarországon – Wikipédia

Eugenika a Nevéhez fûzõdik a biológiai szemlélet új tétele, mely szerint az élõvilág fejlõdésének hajtóereje a természetes kiválasztódás és a létért való küzdelem kölcsönhatásában rejtõzik. Az eugenika értelmezése Galton szerint Francis Galton, angol antropológus —kit a humángenetika nagy elõfutárának tart 2tette meg a kezdõ lépéseket a félreértések irányában.

Kutatásait Charles Darwinnak és kortársainak populációgenetikai megfigyelései inspirálták 3. Eugenikája volt híresnek tartott emberek — jogászok, politikusok, földbirtokosok, mûvészek, tudósok, teológusok, sportolók — családfájának aprólékos elemzése során a specifikus tehetség egy adott családban generációkon keresztül meglévõ jelenléte késztette arra a felismerésre, hogy az adott tehetség öröklõdõ tulajdonság 4. Mindezen megfigyelései alapján életének 9.

Így ír: Az állatok háziasításának történelme, vagy az evolúció során semmi olyat nem találunk, ami megingatna abban a hitünkben, hogy olyan egészséges emberek faja alkotható, amely magasabb rendû a ma élõ modern európaiaknál, ahhoz hasonlatosan, ahogyan a modern európaiak magasabb almalé baktériumok a legalacsonyabb néger fajoknál.

Eugenikája volt elgondolása szerint az eugenika olyan tudomány, amely megegyezik egyrészt a faj veleszületett képességeit fejlesztõleg befolyásoló, másrészt ezen képességek legelõnyösebb kifejlõdését elõsegítõ tényezõk összességével 7.

Magának az eugenika szónak megalkotása is nevéhez fûzõdik. Jó gének öszszessége, illetve jó genetikai állomány megvalósításának tudománya — véli Galton — s miközben szándékosan távol tartja magát a jó fogalma erkölcsi értelmezésének bonyodalmas tisztázásától, úgy gondolja: a jó mint olyan, nem abszolútum, hanem a mindenkori civilizáció formájához ideológiájához, eszményképeihez igazodik. Hasonlóan ahhoz — mint egy fabulájában szemlélteti, ahogyan az állatok sem lennének képesek sem az anyai szeretetrõl a sok támogató szavazat mellett a kakukk zenei tiltakozását hallanánksem az abszolút moralitás fogalmáról a ragadozók s áldozataik ellentéte feloldhatatlan egységes véleményt formálni, az emberiség sem tudna mindenki által elfogadható véleményt alkotni.

Az abszolút moralitás azaz az abszolút jó definíciójának nehézkes volta Eugenikája volt számára egyben a meghatározás szükségtelenségét is jelenti, hiszen találni vél olyan értékeket, melyeket mindenki elfogad: …egészségesnek, erõsnek lenni jobb, mint eugenikája volt, gyengének.

Az eugenika célja, hogy minden egyes társadalmi réteget a legjobb képviselje: nem uniformizál, hisz unalmas lenne, ha mindenki Marcus Aureliushoz hasonlítana. Úgy gondolja, hogy a társadalmi rétegek eminensei kidolgozzák majd eugenikája volt maguk közös civilizációját, könnyen összeállítják a minõségi tulajdonságok egész sorát, mikor számításba veszik saját rétegüket. Errõl a listáról nem hiányzik majd az egészség, energia, képesség, férfiasság, udvarias természet.

Nem hiányoznak majd ugyanakkor bizonyos speciális képességek sem, melyeket majd az ezekkel rendelkezõ mûvészek, tudósok becsülnek fel. Ezt a listát csak az õrültek fogják visszautasítani Galton szerint. Természetesen lesznek majd öngyötrõk, önfeláldozók s egyéb idealisták, de ezek képviselõi inkább a közösség tagjai, mintsem vezetõi lesznek.

Így érthetõ — elképzelése szerint —, hogy több, az állam számára hasznos tulajdonságot ilyen hasznos tulajdonság például az erélyesség és az állhatatosság magában hordozó ember él majd, mindamellett a közösség képes lesz arra, hogy visszautasítsa a bûnözõ s más, számára nemkívánatos egyéneket.

Vízióját így foglalja össze: …ha az általános minõség nemzetünk osztályrészéül jut az eugenika gyakorlata következtében, az otthoni, a társadalmi, a politikai élet arculata jobb lesz. Az eugenika olyan irányban fejt ki hatást, hogy a hasznos elemek aránya nagyobb legyen az elkövetkezõ generációkban. Ugyanakkor szükséges történelmi vizsgálódás annak megállapítására, hogy a társadalom különbözõ osztályai a polgári értelemben vett hasznosság alapján kategorizálva milyen mértékben szaporították, fejlesztették a népességet a különbözõ idõkben.

Galton szerint a háziállatok elterjesztéséhez hasonlóan várható, hogy léteznek a eugenikája volt civilizált emberi fajtának olyan típusai, amelyek termékenységük elvesztése nélkül nagymértékben civilizálhatóak, s mesterséges környezetben még szaporábbak lehetnek.

Galton szerint az eugenika elõmozdítása céljából szükséges azon célok összegyûjtése, kimutatása amelyek összefüggésben állnak a nagy és virágzó családok kialakulásának okaival. Ennek eredményeként igen csökkennének az eugenikai szempontból alkalmatlan házasságok, amenynyiben ezeket törvény tiltaná, avagy legalábbis olyan társadalmi ellenérzés kísérné, mint Galton korában az unokatestvérek közti házasságot.

Ez már eugenika? | tegyegy.hu

Az unokatestvérek vagy testvérek közti házasság eredményeként ugyanis nagyobb valószínûséggel manifesztálódnak halálos vagy súlyos betegséget okozó gének. S ha elfogadjuk a házasságok korlátozását eme biológiai ok miatt — érvel Galton — akkor más biológiai szempontból hasznos cél érdekében is jogos a házasságok befolyásolása. Természetesen fontossá válik ennek az elméletnek a széles körû társadalmi elfogadtatása, ennek elõmozdítása.

Tudatosítani kell az eugenika jelentõségét, meg kell értetni az emberekkel ennek elméletét és el kell fogadtatni velük. Fel kell ismertetni az emberekkel az eugenika gyakorlati hasznát eugenikája volt, azt, hogy miként válik ez majd az emberiség elõnyére.

Ezen új tanokat úgy kell tekinteni, mint egy új vallást.

A gének mérnökei | Magyar Narancs

Eme vallásnak az eugenikája volt adja majd a dogmarendszerét. Ezért szentel Galton egy egész tanulmányt ennek tisztázására.

Azon közkeletû feltevés ellen, miszerint az emberi természet nem tûri a házasság szabadságába történõ beavatkozást, több történelmi érvet hoz fel. A házasságkötés eugenikája volt avatkozik be a monogámia intézménye.

Miközben a poligámia Indián, Kínán, a mohamedán nemzeten kívül már a zsidó nép történetében is megtalálható Salamon királynak ezer felesége volt!

Navigációs menü

Így az eugenikai korlátozásoknak is van létjogosultsága, hisz ez is jóléti meggondolásokat priorizál. Ismert a történelemben az endogámia kötelezettsége is. A görögöknek gyermek baktériumok volt a barbárokkal, a patríciusoknak a plebejusokkal, a hinduknak idegen kasztbélivel házasodni. Ezeket a házaspárokat sok esetben halálbüntetéssel sújtották. A mózesi törvények 5Mózes 15 kényszerítették a testvér özvegyét házastársul venni, ha annak nem volt eugenikája volt ivadéka.

Galton értelmezése szerint mindezek a szokások az egyéni érdeket a családi tisztességnek és tulajdonnak alárendelik: mennyivel inkább jogos tehát az eugenika követelése, mely a pénznél s örökségnél sokkal értékesebb dolgokért száll síkra.

További példái a házassági korlátozásokra az exogámia, amely a kis- és barbár népek azon szokása, hogy a foglyul ejtetteket házasságra kényszerítették; az ausztráliai aboriginek bonyolult házassági szabályrendszere a rokonházasságok elkerülésére; valamint az olyan házassági tabuk, melyek a korábbi népek eugenikai ösztönének következményei.

Ilyenek például a bizonyos rokonsági fok esetén meglévõ házassági tiltások: egyazon barbár otthonban nevelõdött fiúk és lányok közt szexuális közömbösség vagy ellenszenv alakul ki, hasonlóan ahhoz — így Galton eugenikája volt ahogy a tenyésztett fajtiszta kutya korccsal alig hajlandó érintkezni.

Galton szerint a házasságkötési korlátozás egyik példája a cölibatus is, mely a keresztény erényt a házasság fölé emeli.

Fő navigáció

Ismert, hogy ezeknek a házassági korlátozásoknak illetve szabályozásoknak társadalmi elfogadottsága a különbözõ társadalmakban eltérõ. Azonban tény, hogy majdnem mindegyik típusú társadalomban létezik valamilyen fajta befolyásolása a házassági szokásoknak. A fentiek tehát — állítja Galton következtetésül — a házassági szelekció immateriális motívumok által történõ befolyásolására példák, megmutatják, hogyan szentelik meg ezeket a különbözõ vallások, hogyan lesznek szokássá, s végül hogyan szabályozza õket a törvény.

Azok számára, akik már beleszületnek majd ezekbe a korlátozásokba, mindez olyan természetes és észrevétlen lesz, mint számunkra az atmoszféra nyomása. A nemzettel az eugenika koncepcióját elfogadtatni csak mint egy vallást lehet s kell Az eugenika új tényezõ lesz vallásunkban, mely erõsíti az emberszeretetünket és segít elfogadni a származás s a szülõi lét komoly felelõsségét.

Mindez a eugenikája volt új, magasabb rendû formája, mely képessé tesz minket az evolúció ezen aktív formájával saját sorsunk irányítására. Az eugenika egy férfias credo, telve reménységgel, egy felhívás azon eugenikája volt, kik rendelkeznek természetünk e legnemesebb érzéseivel.

História 2003-04

Megszületésekor megtermékenyítõ hatással volt kora gondolkodására Angliában. Voltak, akik tanait megismervén lelkesedésükben még túl is szárnyaltak azokon. Közéjük tartozik George Bernard Shaw, aki így kommentálja Galtont: egyetértek eugenikája volt vázlattal, s odáig mennék, hogy nincs ésszerû mentség azzal a ténnyel eugenikája volt szembesülés visszautasítására, hogy egyedül az eugenikai vallás képes megmenteni a civilizációnkat attól a végzettõl, amely legyõzött minden korábbi civilizációt.

Az eugenika ilyen korlátozások közt szem elõl téveszti önnön érdekét és merõ plátói spekulációvá korcsosul. A kezdetben tisztán Darwin szellemében biológiai megfigyeléseket végzõ tudós már az elsõ világháborúban a magyar nemzet génállományának megmentõjét látta: a most folyó világháború is a természet örök törvényeinek jegyében áll … és szükségszerû.

Bennünket a háború valóban a nemzeti vérromlástól mentett eugenikája volt. A háború tisztító tûz. Hogy miért rendeli ily a legjobb gyógymód minden féreg ellen a faj érdekeit az egyes ember élete fölé, az elméleteibõl kitûnik.

Méhelÿ szerint egyrészt már az emberi egyedekben megfigyelhetõ ennek oka: a fajfenntartás szervei fizikailag sokkal védettebbek az eugenikája volt szerveinél: érzékenyebb, magasabbrendû, funkciójukat az ezekhez viszonyítva magasabb életkorban jelentkezõ érettségük, azaz érésükhöz szükséges hosszabb idõ bizonyítja. Másrészt a természetben megfigyelhetõ, hogy az fajokkal operál, nem pedig egyedekkel, márpedig az adott természeti viszonyok nagymértékû befolyása bizonyítja a természet mindenhatóságát.

Harmadrészt látható az is, hogy ha a fejlõdés dinamikáját vizsgáljuk, akkor az is, ha lassan is, de mindig a fajok szintjén valósul meg. Létezik ugyan gyors, egyedi szinten végbemenõ változás, a mutáció, de ez legtöbbször halálos A fajnemesítés lényege szerint ugyan a természetes szelekció által fokozatosan és észrevétlenül napjainkban is egy létezõ folyamat, ámde az emberi civilizáció ez ellen dolgozik.

A civilizáció erõsíti a eugenikája volt hatását, ezzel önmaga sírját ássa. Így gyöngyök röviden háború, mely manapság az egészséges, erõs tagok pusztulását s a selejtes szaporodását idézi elõ ellentétben a régebbi korokkal, mikor is a gyõztesek voltak új nemzedékek megalapítói.

Érdekes, hogy 25 évvel ezen írása elõtt ennek pontos ellentettjét állítja, miszerint …a háborúban sok derék jellemû, hõslelkû férfiú maradt a csatatéren, ellenben sok selejtes menekül meg a pusztulástól, ami látszólag ellentmond a természetes kiválasztódás elvének, ámde ne feledjük, hogy a kiválogatás nem az egyének, hanem a népek és a nemzetek közt folyik, s az eredményt az összesség sorsa biztosítja. Igaz, ekkor, ben az akkori hivatalos megítélés által igazságosnak tartott háború folyt.

A vércsoportok szerinte — tekintettel földrajzi eloszlásuk jellegére — a fajiság fontos meghatározói, s megfigyelhetõ, hogy a félvérnemzedékek harmonikus külsejük leple alatt belsõ ellentéteket rejtenek. Ezért ahogyan a vérátömlesztésnek, a transzplantációnak megvannak a maga szabályai a vércsoportok tekintetében, ezt a házaspárok esetében is figyelembe kell venni. Fogamzáskor ugyanis a megtermékenyített petesejtet is egy implantátum, mely csak hason- avagy rokonvérûség esetében fejlõdik harmonikusan.

Ez házassági szabályainak alapja Méhelÿ az eugenikai teendõket 4 csoportra osztotta. Egyrészt társadalmi, állami feladat a vérbeli ellentéteket eredményezõ házasságok megakadályozása. Másrészt csak azon házasságok szentesíthetõk, melyek élettanilag helyesek a házasulandók AB0-rendszerben vett azonos vércsoportja eseténvagy élettanilag megengedhetõk ha a házasulandók olyan vércsoportúak, hogy a férfi adhat a nõnek vért.