Zöld tengeri féreg

A gyűrűsférgek

Amerikai kutatók egy, a Syllidae családba tartozó tűzféregfaj fényleadó képességét vizsgálták.

hasmenésük volt

Rövid ideig tart Megmutatkozott, hogy a féregnőstények a partnerek odavonzásához használják a világítást, méghozzá figyelemreméltó pontossággal. A fényorgia tetőpontja mindig egy vagy két nappal előzte meg az aktuális félholdat, perccel napnyugta után.

Navigációs menü A legijesztőbb tengeri féreg Teljes szövegű keresés Lapos kövek alján… Hol találkozhatunk kint, a szabad természetben laposférgekkel? Természetesen vizekben. Bár valószínű, hogy a laposférgek is eredetileg tengeri állatok, a legtöbb ősi jelleget megőrzött csoportjuk, az örvényférgek Turbellaria osztály számos tengeri laposféreg édesvízi.

A látványosság percig tart: a nőnemű férgek először zöldes nyálkát bocsátanak ki a vízbe, ezt kicsit később csírasejtjeik követik. A fény odavonzza a hímivarú férgeket, amelyek ezután leadják a saját csírasejtjeiket, és ezzel készen is vannak az utódok. A nyálka kémiai tulajdonságai bámulatra méltók.

A világítás még mínusz 20 fokon is működik - mutatták ki a kutatók laboratóriumi körülmények között. A melegítést 40 fokig bírta az anyag szerkezete.

talpi szemölcsök kezelése körömlakkkal

Érdekes, hogy akkor is zöld tengeri féreg a világítóreakció, ha nincs a környezetben oxigén. Zöld tengeri féreg Egyértelműen megmutatkozott, hogy a párkeresésen kívül is bevetik világítóképességüket a férgecskék.

  • Helmint az emberi bőr alatt
  • Zöld világítóbombákat találtak a tenger mélyén - képes, filmes beszámoló Pesthy Gábor

A fiatal állatok, amelyek épp csak elérték a fél-egy milliméteres nagyságot, szintén alkalmazzák, a kutatók szerint a lehetséges támadóik elkergetésére. A fényreakció ekkor nem váladékképződés formájában nyilvánul meg, hanem rövid villámlásokban a férgen belül.

kis férgek új baba ürülékben

A kutatók azt írják, hogy még nem tudták megfejteni a világítás pontos kémiai részleteit a tűzférgeknél. Nyilvánvalóan fontos szerepet tölt be azonban egy különleges fotoprotein.

Hatásmechanizmusa mindenesetre eltér attól, amelyet Osamu Shimomura Nobel-díjas kémikus írt le medúzák esetében, bár ott szintén fotoprotein játssza a kulcsszerepet.

A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak. A fiatal nemzedék meglehetősen bonyolult metamorphosison megy keresztül. Ez a rend fajokban rendkívül gazdag, olyannyira, hogy családot is negyvennél többet különböztetünk meg a rend keretében.

Hasonlótémák